2013. június 20., csütörtök

Jóbi Annamária: Semmirevaló nap

Semmirevaló nap
Szakadt szüksége hívogat
Betűim kanyargó sora
Kecske rímekbe kesergőzik
Oda, ahol a szavak éledtek
Kék szelekkel perlekedtek
S nem fonódnak többé
Felsértő hideg közönnyé

Fél siker a fél siket szó
Semmire szelőnek való
Szellő ízű szédülése
Kimarta végül a szívből a képet
S rejtette olyan fehérbe
Ahová azok a régi színek
Aludni néha visszatértek

------------------------------------------------
Minden jog fenntartva.
Megosztható változtatás nélkül.
Mindennemű egyéb felhasználása engedélyköteles.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése