Károgva járt a gyűrt idő
Visszhangja nagyokat csapkodott
Hullámiban az égen úszva
Őszgyűrűket alkotott
Az álmos szél nagy hirtelen
Fák csontjáig kúszott
Továbbrohanva tarka gyolcsuk
Magára öltve zúgott
S mint paplanjába a félős gyerek
A lét egy felhőbe surran
Várja csendes éji álmát
Hol a lélek cseppje csurran
Az ősz ím lassú tompulással
Szóra bírja a színeket
Hogy legyen hely elgondolni
A szív mitől is reszketeg
------------------------------
Minden jog fenntartva.
Megosztható változtatás nélkül.
Mindennemű egyéb felhasználása engedélyköteles.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése